KIADVÁNYOK

EXPERTE CREDO – HIGGY A TAPASZTALTNAK. TÁRNOK 1817–1818-BAN ORAVECZ IGNÁC SZEMÉVEL
In: Néprajzi és Helytörténeti Füzetek Tárnokról 5.
(Tárnok Nagyközség Szlovák Nemzetiségi Önkormányzata, 2021)

„Múlt nélkül nincs jövő…”

„Múlt nélkül nincs jövő / S minél gazdagabb a múltad, / Annál több fonálon / Kapaszkodhatsz a jövőbe.” Babits Mihály szavai a korábbi évtizedekben is aktuálisak voltak, modernizálódó, felgyorsuló világunkban viszont még inkább figyelembe veendők. Ehhez a múlthoz mind történelmünk, mind népi kultúránk hozzátartozik: azoknak a történelmi eseményeknek az ismerete, azoknak a hagyományoknak a megőrzése, amelyek tárnokivá tesznek bennünket, amelyek biztosítják kötődésünket őseinkhez, lakóhelyünkhöz.
Babits Mihály szavaiban ott van önkormányzatunk legfőbb célja, működésének értelme: „Múlt nélkül nincs jövő…” És valóban. A jövőt ahhoz, hogy szilárd talajon állhasson, valamire építeni kell. Mire építhetjük mi, tárnoki emberek településünk jövőjét? Őseink hagyományaira, elődeink munkájára, valamint arra, hogy a jelenben és a jövőben is olyat alkotunk, amellyel közösséget teremthetünk, amelyre utódaink oly büszkék lesznek, mint amilyenek mi vagyunk őseinkre, Tárnok múltjára.
Önkormányzatunk az elmúlt években, a hagyományőrző események mellett a helytörténeti és néprajzi kutatások támogatásával is igyekszik hozzájárulni múltunk, népi örökségünk megőrzéséhez. Fontosnak tartjuk, hogy ezek az ismeretek a szélesebb közönséghez is eljussanak. A 2014-ben és 2016-ban megjelent önálló kötetek után 2017-ben egy füzetsorozatot indítottunk, amelyben elsősorban olyan kutatási eredményeket adunk közre, amelyekre a készülő Tárnok-monográfiában terjedelmi okokból csak röviden utalhatunk. Sorozatunk ötödik füzete különleges szám, ugyanis ebben egy érdekes és egyedülálló forrást adunk közre: az 1818-as canonica visitatiót, amely Oravecz Ignác egykori plébános szemével láttatja a XIX. század eleji Tárnokot. A közölt anyag jellegéből fakadóan a jelen füzetben a forma is változik az előzőekhez képest, reményeink szerint a változatos szövegelrendezési megoldásokkal is segítve a kedves olvasó munkáját.

Tárnok Nagyközség Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat

Fülszöveg

Oravecz Ignác, az új plébános 1792. december 24-én estefelé érkezett Tárnok falujába. Talán már ő celebrálta az éjféli misét is, hogy ezután még ötvenszer ünnepelje együtt Krisztus születését a tárnokiakkal. A jelen kötetben egy általa kidolgozott, majd a püspöki vizitáció alkalmával kiegészített dokumentumot adunk közre. A forrás tükrében nemcsak Oravecz plébánost láthatjuk meg, hanem az ő szűkebb és tágabb környezete, a templom, a plébánia és a kétszáz évvel ezelőtti Tárnok színei és alakjai is felsejlenek.

Tartalomjegyzék

A FORDÍTÓ ÉS A SZERKESZTŐ ELŐSZAVA

A KÖZREADÁS MÓDJÁRÓL

A stílusról és néhány fordítási döntésről
A szövegben szereplő mértékegységekről

TÁRNOK ÉS PLÉBÁNOSA A XIX. SZÁZAD ELEJÉN. KÖRÜLTEKINTÉS EGY EGYHÁZLÁTOGATÁSI DOKUMENTUM KAPCSÁN

 Tárnok és plébánosai Oravecz Ignác előtt
Oravecz Ignác és Tárnok
Fiatalkor
Nyelv és nemzetiség
1818 után

Korábbi egyházlátogatások Tárnokon és az 1817–1818-as vizitáció

TÁRNOK, 1817–1818 – PRELIMINÁRIA ÉS VIZITÁCIÓ

I. rész: A plébániatemplomról
 I. fejezet: A templom fekvéséről, épületéről és felszereléséről
II. fejezet: Az anyatemplom vagyoni alapjairól, a bevételekről és a terhekről
III. fejezet: Az istentiszteletekről és az anyatemplom istentiszteleti rendjéről

II. rész: A plébániáról, filiáiról, a magánkápolnákról és imaházakról, a szerzetesekről és azok házairól, templomairól; ispotályokról, szegényházakról, az árvaházakról, az özvegyekről és árvákról, a szobrokról, feszületekről; a plébánia híveiről, a kegyuraságról és a földesurakról, a plébános személyéről és képzettségéről, hivatalbéli feladatairól, a káplánról, a háznépről és a plébániai jövedelmekről
I. fejezet: A plébániáról
II. fejezet: A filiákról
III. fejezet: Az oratóriumokról, kápolnákról, a szerzetesekről és azok házairól, templomairól; ispotályokról, szegényházakról, az árvaházakról, az özvegyekről és árvákról és a szegényekről az anyaegyházban és a filiákon
IV. fejezet: A szobrokról és a feszületekről az anyaegyházban és a filiális birtokokon
V. fejezet: A plébánia híveiről az anyaegyházban és a filiákon
VI. fejezet: A kegyúrról és a földesurakról
VII. fejezet: A plébános személyéről és kondícióiról, könyveiről, hivataláról, a káplánról, a plébános házanépéről és jövedelmeiről

III. rész: Az iskoláról és az iskolamesterről, avagy kántorról és az ő jövedelmeiről; a segédtanítóról vagy magántanítóról; továbbá az egyházfiról, a harangozóról, a sírásókról és az ő jövedelmeikről, és még a bábaasszonyokról
I. fejezet: Az iskoláról
II. fejezet: Az iskolamesterről, avagy kántorról és az ő jövedelmeiről a segédtanítóról
III. fejezet: Az egyházfiról, a harangozóról, a sírásókról és a bábaasszonyokról

IV. rész: Az anyaegyház, a filiák, a plébános, az iskolamester avagy a kántor és a többi egyházi szolgálattévők alapítványairól

Püspöki rendelkezések

Mellékletek
No. 1., No. 11., No. 2.
No. 3.
No. 4., No. 5., No. 6.
No. 7.
No. 8.
No. 9.
No. 10.
No. 12.
No. 13.
No. 14.
No. 15.
No. 15/15.
No. 16.
No. 17.
No. 18.
No. 19.

Kiegészítések, 1818. augusztus

FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM