ELBESZÉLT EMLÉKEK
TÁRNOK A II. VILÁGHÁBORÚ ALATT
Kapunics Béla
elbeszélése alapján (2000)
(Gyűjtötte: Ábel Endre)
2. RÉSZ: KANÁSZTRÉFA
Kapunics Béla: Mikor itt voltak az oroszok, érdekes és vicces esetnek voltam tanúja: a nagyfater ült a priccsen - közismert volt, hogy a ruszkik nagyon szerették az öregeket, meg a gyerekeket - tömték őt dohánnyal, meg mindenfélével. Viszont amikor kértek tőle valamit, semmit sem adott, mer azt mondta, hogy „bibni”, hogy ő szegény ember. Hogy neki nincs semmije. Persze a hadoválása attól függött, hogy kivel állt szembe.
Azt tudni kell, hogy volt időszak, - és ez pont az volt - amikor én a nagypapával a faluban laktam és egy szobában aludtam vele, anyámék meg fönt a hegyen. Inkább a Kossuth utcában voltam, mert a környéken sok mindent be lehetett szerezni, ami a mindennapi élethez kellett. A ruszkik konyhája illetve raktára nálunk volt, meg a környéken, több helyen. Egy alkalommal én is bent voltam a szobában, amikor is az egyik orosz a nagypapámra utalva megjegyezte:
-"Azt mondja, hogy ő szegény ember! Ne mond, hogy szegény ember vagy! Hát neked akkora házad van, meg mennyi terményed van, meg szénád van, meg disznód van, meg minden."
-"Hó!" - Azt mondja az öreg.
-"Én nem vagyok szegény, én burzsuj vagyok!"
-"Burzsuj? Sto? Kak? Hogy vagy te burzsuj? Mennyi disznód van?" - kérdi az orosz.
-"Háromszáz."
-"Hú! Papa, te nagyon nagy burzsuj vagy." - Az öreg csak vihogott magába. Az meg tovább kérdezett, hogy:
-"Hol vannak?" - És akkor a nagyfater kinyitotta a spejz ajtót, mert ott lógtak az ostorok, meg a tülkök, meg minden.
-"Na!" - Azt mondja az orosznak:
-"Nézd meg!" - A papa azt hitte, hogy a ruszki majd rá jön, hogy ő kicsoda. De az nem figyelt fel az ostorokra, biztos nem ismert ilyen szerszámokat. Csak a tülköket nézte, és azt mondta:
-"Sto papa? Ti muzikant?" - Te zenész vagy? Ez olyan jól jött ki, hogy az öreg nevetésbe tört ki.
-"És hol vannak a disznók? És mennyi földed van?"
- "Hát," - azt mondja - "250-300 hold."
-"Hú papa! Te…!" Á, teljesen el voltak hűlve, idegileg teljesen tönkre mentek ettől. És akkor a nagypapa bevallotta, hogy ő kanász, hogy ő a legeltető a község területén.
-"Ú! Spekulant!" – Mindent mondtak! Röhögtek, a hasukat fogták a ruszkik a nevetéstől, ahogy ő azt előadta. Ezt a tréfát megértették.