NEVES SZEMÉLYISÉGEK

Dr. Varga Ferenc élete és munkássága

Varga Ferenc 1835. október 15-én született Mezőkomáromban Varga Mihály földműves és Ürge /Ürghe/ Rozália gyermekeként. Az ifjú Entz Ferenc barátjaként ismerte meg dr. Entz Ference orvost, aki később az 1848-as forradalom honvéd főorvosa, majd a hazai kertészképzés megalapítója lett.Varga Ferencz barátja apja példáját követve határozta el, hogy orvos lesz, méghozzá a irgalmasok rendjében.. E rend tagja a betegápolás mellett orvostudományi kutatásokkal is foglalkoztak.
Döntésében a család szerény anyagi helyzete mellett az is közrejátszhatott, hogy anyai nagybátyja Ürghe István /később Ferencfi Imre/ neves gyógyszerész, az irgalmas rend magyarországi tartományfőnöke lett, így támogatni tudta unokaöccsét. /A nagybácsi idős korát Varga Ferenc rákospalotai házában töltötte és ott is halt meg./
A próbaév /noviciátus/ letöltése után Varga mégis úgy döntött, hogy inkább világi orvos lesz, de a rend szabályzata szerint még egy évet szolgálni kellett s csak ezt követően iratkozhatott be a tudományegyetem orvosi karára. Mikor ott néhány hónapig szünetelt az oktatás, Varga Zlamál Vilmos állatgyógyászati előadásait hallgatta s hamarosan megszerezte az állatorvosi képesítést. Hogy orvosi tanulmányait folytatni tudja, 1862. október 1-jétől tanársegédi állást vállat Zlamál mellett. Döntésében az is közrejátszhatott, hogy ekkoriban ismerkedett meg Tély Franciskával, s nemsokára összeházasodtak, így Vargának gondoskodnia kellett öt fogadott gyermekéről is. 1865-ben született meg közös gyermekük Varga Vilma.

Varga Ferenc néhány évi segédtanárkodás után megjelentette Eisenmáyer Sándorral együtt az első magyar nelyvű patkolástan könyvet /Patkolástan, 1866./ Zlamál felkérte a természetrajz, a faj- és életrendtan előadására is. Ennek eredményeképpen született meg A hasznos házi emlősállatok természetrajza könyve 1872-ben, amely az első magyar nyelvű állatorvosi dietetikát is tartalmazza.
Az orvosdoktori oklevelet 1867-ben szerezte meg, barátjával Entz Gézával és Thanhoffer Lajossal együtt. Balassa János professzor hatására Thanhofferrel együtt úgy döntöttek, hogy sebészorvosok lesznek.Marhavész fenyegetése miatt azonban Varga Ferencet állatorvosként a vöröstornyi Veszteglő Intézethez vezénelték, de mivel elszántan törekedett sebészi pályára, néhány hónap múlva visszatért Pestre. Balassa 1868-ban meghalt, Varga pedig Zlamál kérésének eleget téve elfogadta az állatgyógyintézetben felkínált sebésztanári állást. Zlamál Vilmos törekvésére az állatorvosi intézetben 1865-től kezdve elvált a külső és belső betegségek oktatása és megindult "a különös sebészi műtét-, köt- és eszköztan" tárgy oktatása, amire Varga Ferenc kapott megbízást. Hogy ezt világszínvonalon tudja művelni, külflödi tanulmányúra küldték: Bécs, Salzburg, München, Zürich, Hohenheim, Hannover, Berlin, Drezda és Prága állatorvosi intézményeit látogatta meg, majd 1870-ben átvette rendes tanári kinevezését.

Dr. Varga Ferenc /1835-1908/ állatorvos és sebész,
a M. kir. Állatorvosi Tanintézet tanára, a M. kir. Állatorvosi Akadémia igazgatója

Az állatorvosi tanintézet akkori épülete, az országúti Kunewalder-féle ház azonban távolról sem biztosított ideális körülményeket a munkához: az állatgyógyintézeten kívül itt volt Balassa sebészeti és Semmelweis Ignác szülészeti klinikája, Jendrássik élettani és Margó Tivadar zoológiai intézet és maga az igazgató, Zlamál Vilmos is itt lakott a családjával. A szűkös körülmények között Vargát még a gyógyszertan tanításával és a Rottenbiller utcai építkezések felügyeletével is megbízták.
Idő közben, 1874-ben vásárolta meg azt az impozáns villát Rákospalotán, mely korábban az S. család/szócikk szerkesztés alatt !!!/ tulajdonában állt.

Varga Ferenc otthona: szalonélet a 19. század végén

Szilvási Miklós és Kassai Árpád kutatásai alapján tudjuk, hogy Varga Ferenc és Tély Franciska 1874. május 13-án vásárolta a rákospalotai villát és telket, amely 1896. április 4-éig volt tulajdonukban. Nincsenek adatok arra nézve, hogy a villát Varga Ferenc építette volna, de az állatszobrok azt sugallják, hogy szerepe volt az épület végső kialakításában.
A Varga-villa hasonlít a németországi ún. tudósvillákhoz. Jellemző a nagy hall (szalon vagy társalgó) és a könyvtárszoba.
Buza Péter Palotai tegnapok című könyvében idéz közgyűlési jegyzőkönyvekből. Vargáról itt úgy emlékeznek meg, mint aki a villájában tartott rendezvényekkel nagymértékben fellendítette a kerület közéletét. A villasoron számos alkalommal találkoztak a korabeli tudományos és művészeti élet jeles képviselői. A tágas villa szerepet játszhatott az állatorvoslás akkoriban kibontakozó megújulásában és az állatorvosi közélet szervezésében. Vélhetően a Veterinarius első szerkesztősége is itt lehetett.

A Varga villa a pesti szellemi élet egyik bázisa, hangversenyek, összejövetelek színhelye volt, ahol vezető értelmiségiek találkoztak. A szalonélet egyik érdekes pillanata volt Liszt Ferenc 1885. évi látogatása az épületben.
Liszt Ferenc zeneszerző egyszerre volt világpolgár és magyar hazafi, aki egyaránt bejáratos volt a párizsi, bécsi és budapesti szalonokba, itthon például Hollósy Kornélia operaprimadonna és Pulszky Ferenc /a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója/ szalonjába. Liszt egyike volt a kor "szalonkirályainak", aki zongorajátékával is szórakoztatta a szalonok közösségét..
A Varga család rákospalotai otthonába tett látogatásai ünnepszámba mentek. Liszt számára is fontosak lehettek ezek a vizitek, hiszen mind Varga Ferenchez, mind Téli Rózához jó kapcsolatok fűzték és Varga Vilma muzikalitását is elismerte.
A következő beszámoló jelent meg a Budapesti Hírlap 1885. március 10-ei számában:
"Liszt Ferenc vasárnap Rákospalotára rándult ki dr. Varga Ferenc tanárhoz, kinek lánya, Varga Vilma kisasszony a maestro legkedveltebb tanítványai közé tartozik. Liszt magával vitte ez időszerinti rendes kíséretét: Schmalhausen Lina és Fritz kissszonyokat, valamint Stradal Ágostot is. Ebéd és siesta után a jelenvoltak nagy meglepetésére a maestro zongorához ült s egy egész negyedóráit játszott. Oly kitüntetés, ami bizonyára kevés családdal esett meg. Liszt és kísérete a bécsi postavonattal tért vissza Budapestre, feledhetetlen emléket hagyva maga után a Varga családnál."
Thomán István a Muzsika 1929-ben megjelent Liszt Ferenc emlékszámában így írt: "Liszt Ferenc baráti viszonyban volt a Rákospalotán lakó nagy műveltségű Varga-családdal s oda néhány külföldi tanítványával együtt engem is több ízben elvitt magával. Egyik este négykezes játékot kezdeményezett: saját kezűleg felsírta egy-egy papírlpra a jelenvolt tanítványok nevét és a ház leánya, ugyancsak tanítványa, kalapból kihúzta az egyik papírlapot. A szerencse nekem kedvezett s boldogan ülhettem le Liszttel a zongorához. Azt a papírlapot, amelyre akkor nevemet felírta, ma is ereklyeként őrzöm."

Liszt Ferenc és Varga Vilma

Liszt Ferenc /1811-1886/ zeneköltőt életének utolsó éveiben őszzinte barátság fűzte a Varga családhoz.
Varga Vilmát két évre tanítványául fogadta. Több alkalommal vendégeskedett rákospalotai házukban.
Fotó: a Les preludes Liszt Ferenc emlék- és téma gyűjteményből

Dr. Varga Ferenc munkahelye, az állatorvosi tanintézet számára 1881-ben készültek el a Steindl Imre által tervezett és ma is használt pavilonok. Az új klinika műszerezettsége kiváló volt. Varga professzor indította meg a gyakorlati oktatást, először a gödöllői kincstári birtokon, majd állatokon is, hogy gyakorolhassák az állatkínzással nem járó sebészi műtéteket. Ám a műtétek nem elégítették ki Varga Ferenc ambícióit, ekkor indította Nádaskay Bélával közösen az első magyar állatorvosi szaklapot /Veterinarius, 1878/ és vállalt alelnöki funkciót 1880-ban a magyarországi állatorvosi egyletben.
Zlamál Vilmos nyugalomba vonulása után Varga tanszékét Plósz Bélának átadva, elvállalta az állatorvosi tanintézet igazgatását. Kinevezését 1888. május 9-én kapta meg. Igazgatása nyomán az intézet 1890-ben Akadémiai rangra emelkedett.Ebben az időszakban vívták ki a magántanárrá képesítés jogát, hozták létre az országban az első bakteriológiai intézetet,kapott önálló tanszéket a gyógyszertan és sikerült számos kiváló orvost megnyerni a z Akadémia számára. Varga erejét lekötötte a klinikai munka és a szervezés. Számos felterjesztésének is köszönhető, hogy kiemelkedő szerepe volt az állatorvosképzésben és a hazai állategészségügy színvonalának emelésében is. 1888-ban jelent meg hazánkban az első, mindenre kiterjedő állategészségügyi törvény, s Varga professzornak ez volt legfőbb ambíciója. A sok munkába belefáradva saját kérésére vonult nyugalomba 1897. március 17-én. Értékes könyvtárát a Magyar királyi Állatorvosi Akadémiának ajándékozta. Részt vett még nevelt fia és barátja, Nádaskay Béla köszöntésén is, annak 25 éves tanári jubileumán, 1897. december 18-án.
Nyugdíjas éveit Tárnokon töltötte feleségével együtt.

Dr. Varga Ferenc állatorovos és sebész,
a Magyar kir. Állatorvosi Akadémia igazgatója és neje Tély Franciska valamint lányuk,
Varga Vilma zongoraművész, zenepedagógus sírja a tárnoki Öregtemetőben.
Fotó: Pászti Ágnes

(Forrás: http://rakospalotaivillasor.blogspot.com/)