CIKKEK

A tárnoki fúvószenekarok története és működése
I. rész

A tárnoki fúvós zenével kapcsolatban az első adatunk 1893-ból áll rendelkezésünkre. Egy száz évvel későbbi visszaemlékezésből tudjuk, hogy ekkor egy aranylakodalmon néhány tárnoki (Ábel András és Kis József neve került említésre) már zenélt meghívásra: „[Ábel András] aranylakodalomra zenélt... az apám [az] apjának csinálta ezt a lakodalmat... És ezek a zenészek, ezek voltak elbújva ott a pince mögött, mikor az öregeket a templomból hozták kocsival, mer tehetetlenek voltak már, mikor már vége volt a misének, meg a cirkusznak ugye. Akkor elkezdtek ezek a... Ábel, Kis Józsi, ezek voltak a muzsikusok.” (Melicher Tamásné sz. Petró Teréz, 1993)
    Az első írott adat öt évvel későbbről maradt fenn. Ábel András Petró Annával folytatott levelezéséből tudjuk, hogy Ábel András már húsz éves kora előtt naponta fellépett a nagykocsmában, társaival pedig vasárnaponként: „Sajnálom nagyon drága Annácskám, hogy előbb nem írhattam levelet neked, mert nagyon el vagyok foglalva a zenészeti munkával, minden este kell dolgoznom 11-12 óráig. De már tovább nem tűrhetem édes Anuskám a szívem vak fájdalmát, mely fájdalom szörnyűen szorongatja szívemet, s az arczomon életem rózsája virul, nagy örömben virágzik. Ezt tovább nem tűrhetem, amikor van időm akkor írok, bár éjfél után is írom e levelet, mégis édes mellette az időtöltés, hidd meg drága Anuskám, mert nagyon szeretlek.”

Az eddig ismert legkorábbi kép a nagyzenekarról. Az 1920-as évek első felében készülhetett.
(álló sor: Markó András, Lugosi /Lulity/ József, Lugosi /Lulity/ Mihály, ?, Mészáros József, ?, Lugosi /Lulity/ István; ülő sor: Petró Tamás, Lizicska Károly, ?; fekvő sor: Ábel András, ?)

    Több évnyi, esetleg évtizednyi zenélés után a zenekar hivatalosan 1908. január 17-én alakult meg. Tagjai voltak: Ábel András, Mészáros Tamás, Lulity Mátyás, Kis József, Pintér András, Lulity Mihály, Lulity István, Varga István, Muskovics Mihály, Petró Vince, Márkó András és Leszkovszki János tárnoki lakosok. A szerződés 17 pontban fektette le működését, vezetőnek a tagok Ábel Andrást választották. Ez a zenekar a bálokban éjfélig fúvós hangszereken játszott, éjfél után pedig vonóson.
    Tárnok első, iratokkal is alátámasztható fúvószenekara nem volt hosszú életű, egy 1912. június 22-i jegyzőkönyv arról számol be, hogy mivel a zenekar tagjainak száma öt főre csökkent (Ábel András, Kis József, Lulity Mátyás, Muskovics Mihály, Petró Vincze), és új tagokat nem tudtak szerezni, így egyhangúlag megszavazták a feloszlatást. A dokumentum a hangszerek sorsáról is rendelkezett. A megállapodás értelmében a 12 fúvós hangszer csak egyszerre adható el, ezzel szemben a vonósok darabonként is értékesíthetők.
    Az 1912–1920 között eltelt nyolc évről nincsenek információink. Pontos adatokkal egy 1920-as esküvői kép szolgál, amelyen öt zenész látható: Ábel András, Lugosi József, Mészáros József, Petró István és Petró Tamás. Ugyanakkor feltételezhető, hogy a korábbi nyolc évben is voltak zenéhez értők a faluban, akik az esküvőkön játszottak. A zenekar megalakulására azonban még néhány évet várni kellett.
    Az 1920-as évek első feléből több esküvői fénykép is igazolja, hogy a feljebb említett öttagú kisbanda évekig működött, míg az évtized derekára megjelentek az új generáció képviselői, akik elegendő létszámukkal már megalapíthatták a második nagyzenekart. A korábbi zenekarvezető, Ábel András idősödő kora és meggyengült fizikai állapota miatt nem folytathatta a zenélést, így tanítványa, Mészáros János vette kezébe a zenekar vezetését, Mészáros József (Szmrkan) néhány éves vezénylete után.
A zenekar hivatalosan 1926. november 21-én alakult újjá. Ekkor tagjai voltak: Mészáros József, Lizicska Andor, Lizicska Tamás, L. Mészáros József, Gajárszki Viktor, Mészáros János, Ábel József, Eskulics József, Czeilinger Ferenc.
    Az 1926-os évszám minden bizonnyal már csak hivatalossá tette a zenekar fennállását. Az eddig ismert legkorábbi zenekari kép pontos dátumát nem ismerjük. Ha viszont a rajta látható személyek neveit összevetjük a két alapító okiratban szereplőkkel, akkor megállapítható, hogy az elsőből öten, a másodikból pedig ketten vannak a képen. Tehát a második zenekar minden bizonnyal már 1926 előtt összeállt – amelyben még Ábel András is játszott –, de hivatalosan csak 1926-ban alakultak meg.
A nagyzenekar 12 fővel lépett fel, ez alól az úrnapi körmenet jelentett kivételt, akkor más zenészeket is hívtak a leventezenekarból és a kisbandákból. Az új tagokat többnyire a zenekar vezetője tanította be, aki több hangszeren is játszott. Az újak kezdetben a fellépésekért nem kaptak fizetést, az ő részüket a vezető kapta az oktatásért cserébe. A zenekar első vezetője Ábel András volt. Őt követte: Mészáros József, Mészáros János, Lugosi Mihály és Lepnyák János.  
    A nagyzenekar mellett Tárnokon 32 fős leventezenekar is működött Pusztai Ferenc vezetésével. Minden vasárnap kilenc órakor volt leventemise, amire a 12–21 év közötti fiúknak együtt kellett vonulniuk az iskolától. A menetet a leventezenekar vezette.
    Tárnokon kisbandák is játszottak. Ezek öt-hat főből álltak, tagjaik nem minden esetben a nagyzenekarból kerültek ki. Az 1930-as években több kisbanda is működött. A XX. század első felében szokásban volt, hogy kisebb baráti társaságok összeálltak, s valamelyik lakóház első szobájában kisebb mulatságot, bált tartottak. Ilyenkor a kisbandákat hívták zenélni. Rendszeresen kérték fel őket lakodalmakba is, a nagyzenekart ugyanis nem mindenki tudta megfizetni.

A Pokol ötös Zombori András és Markó Erzsébet lakodalmán 1943. május 22-én.
(Battai András, Szegedi András, Lugosi Ferenc, Nagy János, Várai Rudolf)

    Az utolsó két kisbandát név szerint is ismerjük. Az úgynevezett Pokol ötös tagjai a leventezenekarból kerültek ki. Battai András és Várai Rudolf kürtön, Szegedi András és Nagy János trombitán, Lugosi Ferenc kisdobon játszott. A lakodalmak mellett a front előtt egy éven keresztül Budafokon a Holl vendéglőben is felléptek minden szombaton és vasárnap.
    Az utolsó tárnoki kisbanda eddigi adataink szerint a Szegedi-féle banda volt, úgy mondták, naplasená. Egy fotó szerint ennek Szegedi András (trombita), Szegedi István (trombita), Gajárszki Viktor (trombita), Lugosi József (harmonika), Lugosi Mihály (kürt) és Padányi Fábián (dob és kisdob) voltak a tagjai.
    A második világháborút követően az egyesületi élet felszámolásra került. A Lövészegyletet, a Legényegyletet, a Leányegyletet, a Szívgárdát feloszlatták. A leventezenekar szintén megszűnt, a kisbandák is elvesztették szerepüket. A nagyzenekar viszont továbbra is fennállt, de egyre többször kellett vendégzenészeket hívni, mivel nem volt utánpótlás. A ma fellépő zenekarban már csak három-négy tárnoki játszik.

Ábel András – Muskovics Andrea Anna