CIKKEK

Vonószene Tárnokon

A Tárnokhír két korábbi számában röviden már beszámoltunk a fúvószenekarok történetéről. Történetüket 1908-tól követtük nyomon, az első alapító szerződés megkötésétől. Előzményként Ábel András 1898-as levélrészletét, valamint Melicher Tamásné Petró Teréz 1993-as adatközlését említettük. Azóta a tárnoki zenekarok történetével kapcsolatban hiánypótló dokumentumok kerültek elő, amelyek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az 1908-ban megalakult fúvószenekar előtt Tárnokon vonószenét játszottak.

A tárnoki zenei élet kezdeteire csak homályos adataink vannak, kialakulásával kapcsolatban semmi pontosat nem tudunk mondani. Az első szórványos adatok a XIX. század végére vonatkoznak, pontosabb ismereteket viszont csak az 1899-től 1901-ig fennmaradó kiadási-bevételi jegyzőkönyvekből szerezhetünk. Ezekből egyértelműen bizonyítható, hogy ekkor kizárólag vonószenét játszottak Tárnokon. Szintén fontos adatokat tartalmaznak azzal kapcsolatban, hogy a zenekar mikor, hol és mennyiért lépett fel. Arra vonatkozóan viszont, hogy kik zenéltek, illetve hogy hivatalosan egyesületet alkottak-e, nem igazán rendelkezünk információkkal. A kiadási-bevételi jegyzőkönyvek arra utalhatnak, hogy nemcsak alaklomszerűen léptek fel, zenekari alapító okirattal viszont nem rendelkezünk. A zenészek személyével kapcsolatban biztosan annyit tudni, hogy Ábel András játszott már ezekben az években. Egy valószínűsíthetően az 1900-as évek elejéről származó bejegyzésből pedig arra következtethetünk, hogy ő volt a zenekar vezetője is. Ezen dokumentum szerint Pintér András, Petró Károly és Skultéti István is a zenekarhoz tartoztak.
    Településünk zenei életével kapcsolatban a legkorábbra utaló adat egy 1993-as interjúból származik. Ábel Endre Melicher Tamásné Petró Terézzel készített beszélgetése során került szóba a zenei élet. A kérdésre, hogy mit tud Ábel Andrásról – az 1908-ban alapított zenekar vezetőjéről –, így válaszolt: „Mit tudok? Az zenélt. Ílyen cigányzene volt akkor. Az zenélt az én öregapámnak a... 60. évfordulója volt akkor... És ezek a zenészek, ezek voltak elbújva ott a pince mögött, mikor az öregeket a templomból hozták kocsival, mer tehetetlenek voltak már, mikor már vége volt a misének, meg a cirkusznak ugye. Akkor elkezdtek ezek a... Ábel, Kis Józsi, eze voltak a muzsikusok.” Petró Teréz visszaemlékezésében több ellentmondás is van. Egyrészt beszél aranylakodalomról és ezüstlakodalomról, valamint 60. évfordulóról. Ha megnézzük nagyszüleinek anyakönyvi adatait, akkor megállapítható, hogy az aranylakodalmat, vagyis az 50. házassági évfordulót csak apai nagyszülei, Petró Mihály (1822–1900) és Németh Erzsébet (1825–1897) élték meg, akik 1843. november 28-án kötöttek házasságot. A 60. házassági évfordulójukat viszont már ők sem ünnepelhették meg. Ha figyelembe vesszük, hogy Petró Teréz az interjú idején már 87 éves volt, valamint azt, hogy ő csak gyermekként, fiatal lányként hallott az eseményről, akkor elfogadhatónak tarthatjuk az évforduló számával és elnevezésével kapcsolatos tévedéseket. Magának az esküvőnek a tényét, valamint azt, hogy azon zenészek játszottak, viszont hitelesnek fogadhatjuk el, ugyanis más adatok egyértelműen utalnak arra, hogy a XIX. század végén, Tárnokon már éltek zenéhez értő férfiak.
    A zenei életnek ezt a korai időszakát hitelesen támasztja alá egy 1898. augusztus 7-én kelt levél, amelyet Ábel András írt kedvesének, Petró Annának. „Sajnálom nagyon drága Annácskám hogy előb nem irthattam levelet neked mert nagyon el vagyok foglalva a zenészeti munkával minden este kel dolgoznom 11-12 óráig. […] Valami különös ujságot nem irhatok hogy vasárnap jatszottunk a nagy kocsmába azt már te is tudod.” Ez a levél Tárnok zenei életére vonatkozóan az első írott emlék. Egyértelműen kiderül belőle, hogy az 1890-es évek végén, Tárnokon már többen zenéltek, s ezek a zenészek a nagy kocsmában fellépéseket is vállaltak. Arra vonatkozóan viszont nem tartalmaz adatokat, hogy milyen zenét is játszottak ekkor. Ezzel kapcsolatban, valamint a fellépések helyszínére, alkalmaira vonatkozóan az 1899-től fennmaradt kiadási-bevételi jegyzékek szolgálnak forrásul.
    Az 1899–1901 közötti adatokat átnézve megállapítható, hogy ekkor Tárnokon még vonószenét játszottak, a jegyzékekben ugyanis csak vonós hangszerek javítására, valamint azokhoz tartozó húrok vételére vonatkozó adatokat találni. 1900-ban bőgőhúrért fizettek 1 korona 20 fillért, január 24-én bőgőjavításáért 1 koronát.1901-ben a cimbalom javítására adtak ki 5 korona 10 fillért, hegedű javítására 15 fillért, bőgő javítására 1 koronát. Szintén a vonószene meglétét támasztják alá az Ábel család tulajdonában lévő kották, amelyek közt nagyobb számban találhatunk vonószenekar számára írottakat.
    A kiadási-bevételi jegyzékekből cimbalomra, bőgőre, hegedűre vannak adataink, egy 1909-es bejegyzésben pedig a brácsa is előkerül. Minden bizonnyal ez is még a vonószenekar hangszere volt, ugyanis 1909-ben csak húrt vásároltak hozzá. Valószínűsíthető, hogy további hangszerek is voltak, de ezekre pontos adataink nincsenek. A későbbi kiadási-bevételi jegyzékek elvesztek, tárgyi emlékként pedig csak Ábel András 1904-ben, Stowasser János által készített hegedűje maradt fenn.
    A vonószenekar sikerességét mutatja, hogy Tárnokon nemcsak Muskovics István kocsmájában léptek fel rendszeresen, hanem a lakodalmaknak is állandó résztvevői voltak, de több meghívást kaptak Sóskútra és Martonvásárra is, sőt Gyúrón is volt fellépésük. Szintén ők szolgáltatták a tárnoki bálok zenéjét. A zenekar a századforduló tárnoki lakodalmain 10-15 koronát is megkeresett és hasonló fellépési díjakat kaptak a Muskovics kocsmában rendezett bálok alkalmával, valamint a szomszédos településeken történő fellépéseik során is. Egyetlen kiemelkedő bevételi összeggel találkozhatunk. 1901. július 28-án, Martonvásáron 29 korona bevételre tettek szert, a konkrét alkalmat azonban nem ismerjük. Annak szemléltetésére, hogy a zenekar milyen jelentős szerepet játszott Tárnok, valamint a szomszédos települések életében, álljon itt 1901. évi fellépéseik jegyzéke:

Tárnoki lakodalmak:
- 1901. február 12. Eskulics Vince és Petró Katalin lakodalma
- 1901. május 13. Poszmik József és Rihó Erzsébet lakodalma
- 1901. május 14. Ábel András és Petró Anna lakodalma
- 1901. május 20. Melicher János és Pátrovics Viktória lakodalma
- 1901. június 25. Vaskó József és Kozel Katalin lakodalma
- 1901. október 29. Rezsnyák István és Bilik Teréz lakodalma
- 1901. november 10. Pluhár István és Somogyi Rozália lakodalma
- 1901. november 12. Somogyi Ferenc és Lizsicska Katalin lakodalma
- 1901. november 13. Czabajszky András és Pilár Teréz lakodalma
- 1901. november 19. Kiss András, özv. és Mészáros Julianna lakodalma

Tárnoki fellépések:
- 1901. február 20. farsang
- 1901. április 7. Berki
- 1901. május 26. Berki
- 1901. szeptember 5. Steiner
- 1901. október 20. Muskovics kocsma
- 1901. október 30. Melicher Istvánnál
- 1901. november. Muskovics kocsma

Fellépések más településeken:
- 1901. február 11. lakodalom Sóskúton
- 1901. május 23. lakodalom Sóskúton
- 1901. május 27. Martonvásár
- 1901. június 11. Sóskút
- 1901. június 24. Sóskút
- 1901. június 29. Gyúró
- 1901. június 30. Martonvásár
- 1901. július 28. Martonvásár

    A bevételi jegyzékek alapján tehát megállapítható, hogy 1901-ben 25 fellépése biztos volt a zenekarnak, emellett viszont még továbbiak is lehettek, a fennmaradt lapok azonban több esetben olvashatatlan bejegyzéseket is tartalmaznak.
    Bár csak töredékes adatokkal rendelkezünk, ezek is jól mutatják, hogy a XIX. század végén Tárnokon már jelentős zenei élet folyt, egy többtagú vonószenekar szolgáltatta a zenét a lakodalmakon, valamint az ünnepekhez kapcsolódó bálokon és rendszeresen felléptek Muskovics István kocsmájában is. Az 1900-as évek első évtizedéből 1901 után nincsenek adataink, de minden bizonnyal az ezt követő években is aktívan működött a zenekar, ugyanis ezáltal valósulhatott meg, hogy 1908-ban létrejöjjön – eddigi ismeretink szerint – Tárnok első hivatalos zenekara.
    Fontos megjegyeznünk, hogy bár 1908-ban „egy fuvó hangszerrel müködő zenekar” alakítására került sor, mégis játszottak vonószenét is, ugyanis tagjai közt többen voltak olyanok, akik korábban a vonószenekarban is játszottak. A visszaemlékezések is erre utalnak, idősebb adatközlőink ugyanis még úgy hallották, hogy az első fúvószenekar tagjai éjfélig fújtak a bálokban, majd azt követően, mikor szájuk elfáradt, áttértek a vonószenére. A vonószene meglétét mutatja, hogy a kiadási-bevételi jegyzőkönyvekben 1908–1909. között, valamint 1911-ben (az 1910-es év hiányzik) is találunk erre utaló bejegyzéseket. 1908. augusztus 2-án például cimbalom vásárlására költöttek el 50 koronát. 1909 februárjában először brácsához szereztek be 20 fillérért húrt, majd egy nappal később más hangszernél is húrpótlásra volt szükség. Február 9-én cimbalomhoz való acélhúrra, március 22-én nagybőgő és brácsahúrra költöttek. Szintén húrok beszerzésére vonatkozó adataink vannak 1911 első két hónapjából, valamint az év utolsó négy hónapjából. Tehát 1908-ban nem egy nagy törésre került sor, a vonószene ugyanis továbbra is megmaradt, az elsődleges zene viszont a fúvós lett. Ezt egyértelműen bizonyítja, hogy az 1912-es feloszlató jegyzőkönyvben a vonós hangszerek eladásáról rendelkeztek, szemben a fúvós hangszerekkel, amelyek biztos helyen történő megőrzését írták elő. „3. A 12. darab fuvó hangszer becsomagoltassék és biztos helyre elraktaroztassék. 4. A vonós hangszer azonnal eladtassék és a bevet pénz elosztassek. Az el nem adott hangszerek a megmaradt 5 tag vagyonát képezzen. A vonós hangszerek 1. darabonként is eladhatjuk azonban a 12 darab fuvóhangszer csak is akkor adhato el ha mind a 12. darabnak vevöje akad.” Pontosan nem tudjuk, hogy mi lett a vonós hangszerekkel, de valószínűleg egy része eladásra került, az első zenekar feloszlatása után ugyanis nincsenek adataink a tárnoki vonószenére.

Ábel András – Muskovics Andrea Anna

Tisztelt Tárnoki Lakosok!

2013. szeptember 14-én kiállítás nyílik a Tárnoki Művelődési Ház és Könyvtárban a tárnoki zenekarok történetéről. Kérjük mindazokat, akik bármilyen információval vagy tárgyi emlékkel hozzá tudnak járulni a kiállítás sikeréhez, jelentkezzenek az alábbi elérhetőségek egyikén!

Köszönettel,
Ábel András: 20-497-2849
Muskovics Andrea Anna: 30-539-7485
tarnokmultja@gmail.com